Jó buli az államreform!

Az Öveges program „lényege” volt, hogy ugyanazt a feladatot (pl. kémia munkafüzetek megírása, pedagógiai koncepciók, megvalósíthatósági tanulmányok stb.) külön-külön egyenként (tehát feleslegesen) megcsinálták (?) 45 városban. Ezen pár tucat cég irgalmatlanul sokat keresett. A „Szervezetfejlesztés a törvényszékeken nevű ÁROP-1.2.18/A-2013-2013 számú projektben 20 törvényszéken csinálták meg mindenhol ugyanazt a teljesen felesleges semmit… “Mentségükre” legyen szólva, hogy törvényszékenként „csak” 27 -27 millió forintért, összesen mintegy 550 millióért. Súlyosbító körülmény persze, hogy ez a pénz azokon a szervezeteken keresztül folyt el a semmibe, amelyeknek a hivatása éppen az igazságszolgáltatás, többek között korrupciós esetekben. A szerencsés bírók 500 ezer-1 millió forint közötti összeghez jutottak és miközben a programból ugyan semmilyen valódi haszon nem látszik, közben pl a kecskeméti bírák 1,7 millióért mulathattak a lajosmizsei Geréby Kúriában.

Legalább a korrupció tágabb értelemben bőven megáll az ÁROP-pályázatoknál és a bíróságnál, az igazság templománál ez is szégyen: felesleges dolgokra költöttek több, mint félmilliárd forintot.

Összességében kijelenthető, hogy az ÁROP-szervezetfejlesztési projektek kapcsán legalább a „felelőtlen pénzszórás csekély haszonnal” rögzíthető a polgárok ügyeiben az igazság érvényesítésére hivatott bíróságokon.

MINDEN törvényszékről bekértük a költségvetést, a kifizetések adatait, nagyon vontatottan, többszöri kérésre általában válaszoltak is. Mindenhol magas a személyi jellegű, bérjellegű kifizetés, de a bíróságok megtagadták annak közlését, hogy név szerint mely bírók részesedtek a “prémiumban” . A teljes pályázati keret 75-95 %-át érik el a személyi jellegű kifizetések minden általam vizsgált bírósági pályázatban. A bírók 500ezer-1 millió forintot kerestek az adatok szerint. A 27-27 millió forintok nagy részét saját maguk között osztották el a törvényszék munkatársai, emellett 2-8 millió forintot adtak külsős cégeknek, általában tanulmányokra illetve ebédekre. Két jellemző költségvetést csatolok:

[su_document url=”https://korrupcioinfo.hu/wp-content/uploads/2017/04/Pécsi-Törvényszék_válasz.pdf”]

[su_document url=”https://korrupcioinfo.hu/wp-content/uploads/2017/04/2013.El_.I.B.111-52-melléklet-1.pdf”]

A félmilliárdot nyilván hasznosan is elkölthették volna ( pl. több szék jusson a folyósokon az ügyfeleknek, jobb szerverek minden bírósági gépnek, HANGRÖGZÍTÉS FELTÉTELEI a tárgyalásokon stb.) EHELYETT AZONBAN JELLEMZŐEN OSTOBASÁGOKRA, FELESLEGES DOLGOKRA SZÓRTÁK KI -MAGUKNAK- A PÉNZT. TÖBBSZÖR UGYANAZT ” MEGCSINÁLVA” TÖBB MEGYÉBEN PÁRHUZAMOSAN. A pályázati célrendszer kulcsszavai a „teljesítménymenedzsment, a folyamatoptimalizálás”, a „tudásmegosztás”, a „minőségirányítás”, a „változáskezelés” vagy az „önértékelés” voltak. A semmitmondó elvontság, az ellenőrizhetőséget gátló üresség tekintetében a szombathelyi törvényszék vonatkozó hivatalos dokumentuma akár olimpiai bajnoki címet érdemelne. Az alábbiakban néhány egészen szürreális példa arra, milyen “eredményekért” osztottak maguknak a bírók egymillió magyar forintokat, többek között a TAKARÍTÁS MEGREFORMÁLÁSÁÉRT, vagy néhány törvény kirakásáért a honlapra.

Azt, hogy ezt az egészet mennyire nem gondolta senki komolyan öt egészen elképesztő “projektelemen” keresztül illusztráljuk:

1) A Kecskeméti Törvényszék 1 millió forintért (!) bízott meg “piaci szakértőt” “A TAKARÍTÁS ÉS AZ ÖRZÉS-VÉDELEM ÁTVILÁGÍTÁSÁVAL A FOLYAMAT OPTIMALIZÁLÁS KERETÉBEN. AZ ÁLTALUK VÉGZETT INTERJÚK (!!!), FELMÉRÉSEK (!!!) ÖSSZEGZÉSÉRŐL A TÖRVÉNYSZÉK VEZETŐI RÉSZÉRE EGY PREZENTÁCIÓT TARTOTTAK, MELYNEK ALAPULVÉTELÉVEL, ELNÖKI INTÉZKEDÉSSEL, A MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK MÓDOSÍTÁSÁVAL VALAMINT AZ SZMSZ MÓDOSÍTÁSÁVAL AZ ÉRINTETT TERÜLETEK ÁTSZERVEZÉSRE KERÜLTEK (!!!!)

Ha valaki a fenti mondatokat nem hiszi el, megtekintheti a csatolt dokumentumban:

[su_document url=”https://korrupcioinfo.hu/wp-content/uploads/2017/04/201704031354174291.pdf”]

A dokumentumból az is kiderül, hogy a Geréby Kúriában mulattak egy jót, legalábbis a csatolt levélből kiderül, hogy 1,7 milliót (!!!) fizettek ki a Geréby Kúria Kft-nek rendezvényszervezésre. Azért ez nagyon szép: a kecskeméti bírók brüsszeli pénzből mulatnak 1.7 millióért a Geréby Kúriában, Államreform program és szervezetfejlesztés keretében :))))

2) A másik dobogós “eredmény” Debrecenből érkezett : A “Debreceni Ítélőtábla Szervezetfejlesztési Programja” elnevezéső pályázatában vállalta, hogy feltérképezi egy elektronikus tudomásnyos folyóirat létrehozásához szükséges feltételrendszert . Az elektronikus folyóirat alapításához szükséges személyi és tárgyi feltételek feltérképezése megvalósult. Az elektronikus folyóirat megvalósítására az érintett kollégák leterheltsége és a forráshiány miatt nem került sor :))))))))) istenem, feltérképezték, aztán úgy gondolták, fárasztó ez, inkább nem vágunk bele :))) Az elnök azt írja még, hogy a feltérképezést a Tudásmegosztás Munkacsoport tagjai végezték és nem került semmibe. Persze a Munkacsoport tagjai azért kaptak pénzt a programból, így ez a mondat értelmezhetetlen.
Ez annyira hihetetlen, hogy ezt a levelet is csatoltam:

[su_document url=”https://korrupcioinfo.hu/wp-content/uploads/2017/04/0295_001.pdf”]

3) Létrehoztak úgynevezett ügyfélkartákat illeti, ezek többsége – különösen a kaposvári törvényszéki – nagyon kevés segítséget nyújt a bíróságokon csetlő-botló állampolgároknak:

Nyilvánvalóan elég lett volna egy országosan egységes ügyfélkarta-tervezet minimális adott törvényszéki kiegészítésekkel (pl. adott bírósági épületben tájékozódás segítése stb.), ehelyett általánosságok puffogtatása mindegyik ügyfélkartában utazó törvényszéken. Ráadásul: A már említett ügyfélkarták közül a szegedi és az egri ügyfélkartákban sok mondat szóról szóra vagy majdnem megegyezik (pl. egri 1. pont = szegedi 1. pont első mondat, egri 4., 5. pont = szegedi 3., 4. pont).

Az “ügyfélkartákat” néhány példányban ki is nyomtatták és prospektusként osztogatják?

4) A veszprémi törvényszéki honlapon a projektben “elkészült” keresetlevél-minták azonosak a zalaegerszegi törvényszéki honlapon fellelhető keresetmintákkal, csak a fájlformátum más. Eleve kérdés, hogy miért kellett volna külön-külön keresetlevél mintákat megiratni, s az is problémás, hogy miért nem minden tvszék vette át az így elkészített keresetlevélmintákat a honlapjára, hiszen mi akadálya az országos felhasználásnak, ha már az európai adófizetők pénzét használtuk.

5) A projekt “eredményeként” az érintett bíróságokon szakmai és igazgatási tevékenységet meghatározó jogszabályok felsorolása, idézése külön fájlokban az internet alapú jogszabálykereső és szerkesztő szolgáltatások világában komikus hatást kelt, főleg mint egy komoly uniós projekt eredménye (pl. a Pécsi Törvényszék teljes pályázata). Az alapul fekvő jogszabályok listája szinte minden pályázatban (persze értelemszerűen, hiszen országosan egysééges jogszabályokat alkalmaz egy bíróság !) majdnem azonos tartalommal szerepel. A kecskeméti és a pécsi törvényszéki projekt azonban e körben formájában is teljesen azonos, ez pedig legalább a „kétszer fizettek ugyanazért a munkáért” kérdésében kiált elfogadható magyarázatért. Nagyon hasonló megjelenésében is, tartalmában is (kisebb eltérésekkel) a szegedi és a székesfehérvári jogszabálylista is.

Tehát másként fogalmazva a “jogszabályi keretek kigyűjtése” projektelem teljes humbug, miért is kellene 20 megyében külön felsorolni a jogszabályokat????? – a jogtárak, speciális keresők világában mi értelme doc-okba kivágni jogszabályokat (BTk., Ptk., Bszi., Bjt., stb.) és feltölteni bírósági honlapokra olyan üresen általános tartalommal, hogy ezeket alkalmazzuk munkánk során. Minden olyan kérdésben, amelynél országosan egységes módszertan, országos bírósági összefüggések, kevés helyi szintű sajátosság tárható fel, a törvényszékenkénti fejlesztés, pályázati költség, kiadás nem indokolt, ilyenkor kézenfekvőnek tűnt volna, hogy egyedül a bíróságok központi igazgatási szerve, az OBH (Országos Bírósági Hivatal) pályázzon (pl. ügyfélkarták, keresetlevélminták). Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy az országos célokra benyújtandó egy (OBH-s) pályázat helyett a valóságban beadott több (törvényszéki) pályázat miatt az átláthatóság, az ellenőrizhetőség biztosítása és a kárhoztatott párhuzamosságok elkerülése nem volt igazán komoly cél.

6) A bírósági fogalmazók e-learning képzésének módszertana sem tartalmaz régiós (így pécsi vagy kecskeméti) eltéréseket és ugyanez Kecskeméten.