BEZÁRÁS
ÜGYEK

Kinek a segélye?

MENÜ

Kinek a segélye?

Létezik egy EU pénzből finanszírozott program, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív program. A projektben korábban egymilliárd forintból állítottak össze kb 5000 forintnyi segélycsomagokat szegény gyermekeknek és “természetesen” elképesztő kormánypropagandával átszőve, gyomorforgató módon osztogatták azokat.

Most azonban megjelent az új, 13 milliárdos segélycsomag osztogató projekt. A honlapjáról nem sok (semmi) nem derül ki, azonban a közbeszerzési dokumentumokat felkutatva egészen vérlázító kép tárul elénk!

Összesen 13 milliárd (!) forintért mintegy 2 millió segélycsomagot akart az EMMI “Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága” beszerezni a közbeszerzésen. Az ajánlatokat összegző dokumentumból:

[su_document url=”https://korrupcioinfo.hu/wp-content/uploads/2017/12/SZGYF_RSZTOP_2_szakasz_összegezes.pdf”]

azonban kiderül: a nyertes ajánlatot a Halker Kft. által vezetett konzorcium tette, azonban a nyertest végül EGYETLEN AJÁNLATBÓL “VÁLASZTOTTÁK KI”, MIVEL A HÁROM KONKURENS AJÁNLATOT EGYSZERŰEN KIZÁRTÁK. a LEGVÉRFORRALÓBB AZ, HOGY EBBŐL KETTŐT AZ “ARÁNYTALANUL ALACSONY ÁR” MIATT dobtak el. Azaz legszegényebb gyerekeknek szánt, pontosan meghatározott tartalmú élelmiszercsomagoknál kidobták az ajánlatokat azzal az ürüggyel, hogy szerintük túl olcsó lett volna– TEHÁT SOKKAL TÖBB CSOMAGOT VEHETTEK VOLNA TŐLÜK.

Sok közbeszerzési piszkos manipulációt láttam már, de ennél aljasabb csalást még nem találtam: éhező gyermekeket segítünk EU pénzből, de egy sor ajánlatot kizárunk, mert túl olcsó – így ennyivel kevesebb gyermeken lehet segítsen, vagy ugyanannyi csomagba jóval kevesebb adomány jut. Afrikai banánköztársaságokban sápolja így le helyi maffia a nemzetközi segélyeket.

A nettó 13,7 milliárdos közbeszerzést nem osztották részekre, ami abszurd, hiszen így eleve csak ez a nagy konzorcium tudott pályázni, tehát az egészet egyazon érdekeltségi kör vitte el, esélyt sem adva kisebb, helyi vállalkozásoknak.

A szegény gyermekek élelmiszersegélyén gazdagodó cégről először egyébként jó néhány hónappal ezelőtt, bizarr körülmények között hallottam. Az utcán lépett hozzám a Halker csoport egy dolgozója és elmondta, mennyire felháborítja az, hogy főnöke szerint a szociális intézmény élelmiszer-alapanyag ellátását szolgáló közbeszerzéseken mindenütt ők fognak nyerni, mert a többieket ki fogják zárni. A kezembe nyomott egy meglehetősen bő táblázatot, ahol az általuk a tolnai szociális intézményeknek adott ajánlatok mellé ceruzával beírta, hogy egyébként a piaci cégeknek mennyivel olcsóbban adják az egyes árukat, mint a rászorulókkal foglalkozó intézményének.

És valóban: úgy tűnik, ezeken a beszerzéseken egyszerűen nem nyerhet más, csak ez a csoport. Csongrád megyében az egyik vesztes meg is támadta a határozatot, de elkésett, így el sem bírálták. A dokumentumban elképesztő tényeket olvashatunk, arról, milyen piszlicsáré módon zárták ki a nekik nem tetsző cégeket.

Amikor a Halker dolgozója ősszel megkeresett, még a “Szociális és Gyermekvédelmi Főosztály” közbeszerzési meg sem jelentek, de a Halker főnökei már mindent tudtak -és igazuk lesz. A mellékelt táblázatban összeszedtem a különböző regionális élelmiszerbeszerzések adatait.

Ebből látszik, hogy valóban sorban zárogatták ki az ellenfeleket. Az egyik mondvacsinált kizárást meg is támadta egy résztvevő, de a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította, mivel elkésett. A dokumentum mindenesetre jól mutatja, milyen módszerekkel történnek a kizárások.

Mind az öt közbeszerzést felvittem egy dokumentumba, szerkesztve, ahol jól látszik, hogy melyik közbeszerzési részenként kik voltak az ajánlattevők A legtöbb esetben csak egy ajánlattevő volt, ahol nem, ott a táblázatból látható, a kizárásokkal hogyan redukálták le a pályázókat, kiket zártak ki. Már ebből is nagyon jól látszik a kartellgyanú, amit a cégadatok még inkább alátámasztanak. Könnyű volt ugyanis kartellezni, hiszen céges összefonódások mutathatóak ki az összes közbeszerzés vonatkozásában.
Azok akik az élelmiszer segélycsomagok bírálati összegző szerint is a nyertesek voltak (az ötből legalább négy), azok ugyanahhoz a céghálózathoz tartoznak. Aki meg nem, azt kizárták. Csak hogy tisztában legyenek vele, hogy merre hány méter.

Az 5 élelmiszer közbeszerzés 51 részajánlatából mindössze 8 ajánlatot hagytak érvényesnek. A kiírási feltételek miatt kisebb cégek labdába sem rúghattak A részajánlatok csaknem felében még csak ellenajánlat sem volt (nyilván addigra a többiek már tudták, hogy nem érdemes indulni) A többi esetben az ajánlattevők nagy részét főként formai okok vagy hiánypótlás nem teljesítése miatt – vagy éppen az “aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás” miatt – kizárták a versenyből, így a bírálóknakcsak egyetlen ajánlatból kellett “választaniuk”. Elképesztő, hogy például a zöldség-gyümölcs beszerzéseknél többnyire ellenajánlatok sem voltak, illetőleg ahol mégis volt, ott azonos érdekeltségi kör mutatható ki (Mortak Fruit és Börmy Kft.) A hús, húskészítmény, mirelit és szárazáru szállítások vonatkozásában pedig nagyon erős a kartellgyanú. Azon társaságok között ugyanis, akik a fenti termékek – s egy esetben a tejtermékek – szállítását elnyerték, céges, ill. személyi összefonódások vannak, gyakorlatilag ugyanahhoz az élelmiszer-kereskedelmi céghálóhoz tartoznak. ( A két Halker-cég a Közétkeztetést pályázó Kft., a Szőke és Társai Kft. és a Gastro-Hús Kft. is a jelenlegi állás szerint.) A megjelölt kartellgyanús társaságok ráadásul némelyik itteni vesztessel együtt sorra nyerik a közbeszerzéseket például a HM intézményeinél, a MÁV kórháznál, több szociális gondozónál is.

Még egy ilyen jellegű pályázatot (RSZTOP-4.1.1-16) is kiírt az SZGYF, ennek 7.496.062.992,-Ft az értéke, itt az élelmiszer segélyt megváltozott munkaképességű emberek és időskorúak fogják kapni. Ezt még nem bírálták el, de talán meg lehet jósolni, hogy milyen körből fog itt is kikerülni a győztes.

Több informátorom szerint ezeknek a cégeknek az útját is Kósa Lajos egyengeti, azonban ebben az esetben erre nincsen olyan bizonyítékom, mint az ukrán nyugdíjasokat importálni készülő cégeknél. Mindenesetre három debreceni személy a történet kulcsfigurája, Czirbusz István és Sipos Tamás, ők a Közétkeztetést Pályázó Kft. tulajdonosai, egyúttal egy főként húskereskedelemmel foglalkozó céghálózat meghatározó emberei. Érdekeltségük van a Balmaz Ingatlan Kft.-ben és a Nyugati Ipari Park Kft.ben is. Ráthonyi Zoltán az ALASZKA Kft. tulajdonosa, s egyúttal egy nagy élelmiszer-kereskedelmi hálózat főembere.

 

Mellékletek:

[su_document url=”https://korrupcioinfo.hu/wp-content/uploads/2017/12/valasz_elozetes_vitarendezesi_kerelemre_RSZTOP_2_szakasz.pdf”]

[su_document url=”https://korrupcioinfo.hu/wp-content/uploads/2017/12/elelmiszer.pdf”]