BEZÁRÁS
ÜGYEK

Kósa és a keleti nyitás

MENÜ

Kósa és a keleti nyitás

Kósa Lajos felesége és lányai 2017-ben megvásároltak egy olyan céget, amelyiknek bár évek óta 0 forgalma van, de 120 millió a tőkéje és 140 millió a benne levő eszközök értéke. A céget pedig egy olyan személytől vették (?) meg, aki egy szociális szövetkezeteket, nyugdíjas szövetkezeteket és munkaerő kölcsönző cégeket birtokló céghálózat egyik tulajdonosa. A céghálózat egyik tagja 450 milliót kapott az NGM-től ukránok betelepítésére, de van egy KELETI SZOMSZÉDOK KÖZÉRDEKŰ NYUGDÍJAS SZÖVETKEZETÜK is. Nehéz véletlennek gondolni, hogy pont Kósa adta be a nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvényt. A történet pedig azért különösen aggasztó, mert a magyarországi lakcímmel rendelkező ukrán nyugdíjasok nyugdíját a magyar állam fizeti, a magyar nyugdíjszámítás alapján.


A téma alapja egy birtokomba került szerződés, amelynek létéről tegnap az mno már beszámolt.

[su_document url=”https://korrupcioinfo.hu/wp-content/uploads/2017/12/Lapolvasás_20160714_121613.pdf”]

Ennek alapján egy debreceni, Horizon2020 nevű Kft. 450 millió forintot kapott a Nemzetgazdasági Minisztériumtól azért, hogy 2016-ban 750, 2017-ben pedig 4500 ukrán munkavállalót hozzon be Magyarországra. A szerződés önmagában is botrányos. A cégnek semmilyen előélete nincs, 2016 május 2.-án jegyeztékbe, az NGM pedig egy hónap múlva, 2016 június 8.-án hozzájuk is vág majdnem félmilliárd forintot. A szerződés ” komplex foglalkoztatási rendszer” megvalósításáról szól, de nehéz belátni, hogy ezt hogyan gondolták komolyan. A szerződésből látszik, hogy az ukrán toborzók, havi 2-3 milliós fizetéseket is elszámolhatnak a fáradságos munkájukért, meg írhatnak pl. tanulmányt 20 millióért…

Az informátorom szerint azonban a cég mögött Kósa Lajos miniszter alakja sejlik fel és az adatok alapján ez nem is lehetetlen.

A Horizon2020 Kft. ugyanis egy nagyon kiterjedt céghálózat tagja, amelynek tagjai leginkább munkaerő kölcsönzéssel foglalkoznak. Van viszont egy Tócó-Pece Kft. nevű üzletviteli tanácsadó cége Porkoláb Gyöngyikének, Kósa feleségének.. Ő a tulajdonos 2017.03.08-tól, Kósa két lánya pedig a cég két ügyvezetője, szintén 2017.03.08-tól. A cég amúgy érdekes, három év alatt 0 bevétele volt, 140 millió eszköz van a mérleg szerint, a tőkéje viszont felment 5 millióról 120 millióra. Ami viszont még nagyon fontos: ezt a céget Kósa felesége Dr. Fiák Istvántól vette meg 2017 márciusában, aki a MELÓ-DIÁK Holding egyik vezetője 2017.02.01-től. A Horizon2020 ügyvezetője, Mátyás László viszont több cégben is üzlettársa a MELÓ-DIÁK-os csapatnak.
Milliárdos árbevételű cég a hálózatban a MELÓ-DIÁK Alföld Iskolaszövetkezet, de például a MELÓ-DIÁK Universitas Iskolaszövetkezetnek 3,5 mrd-os árbevétele volt 2016-ban, míg a STARJOBS Mo. Kft. 963 milliós árbevétellel büszkélkedhetett 2016-ban. Ennek az óriási munkarőkölcsönző hálózatnak a leágazása a Dél-Alföldi Munkaerő Szolgáltató Szociális Szövetkezet és a Kelet-Magyarországi Munkaerőszolgáltató Szövetkezet, majd a HORIZON2020 Kft. A szociális szövetkezetekről, mint tömeges csalási módszerről már több korrupcióinfón mutattunk be adatokat, ezek a szövetkezetek elsősorban a járulékkedvezmények lehívására jöttek létre, kb. ezer “szociális szövetkezet” foglalkozott pl munkaerőkölcsönzéssel… De köztudott, hogy a Mengyi-Voldemort ügy is ilyen “szociális szövetkezetek” “hálózatosodása” ürügyén odaígért fél milliárd forintról szólt. Úgy tűnik, hálózatosodnak maguktól is…

Fiák és Mátyás urakkal azonban nem csak a Tócó-Pece kft megvásárlásakor találkozott Kósa lajos, hanem legalább egyszer Tusványoson is rendkívül lényeges a beszélgetés témája: iskolai és szociális szövetkezetekről értekeztek.

A dolog ott kezd különösen zavarbaejtővé válni, amikor fenti urak munkaerőkölcsönző/szociális szövetkezet-hálózatának egyik tagja ugyanarra a címre van bejelentve Tiszatardoson, mint a hihetetlen nevű KELETI SZOMSZÉDOK KÖZÉRDEKŰ NYUGDÍJAS SZÖVETKEZET.

A nyugdíjas szövetkezeteknél szintén nem nehéz Kósát megtalálni – a jelenlegi miniszter volt az a képviselő, aki önálló képviselői indítványként a bizarr szövetkezeti formát bevezette. Véletlen?

Van tehát egy Kósához közeli cég, amely fél milliárdot kap ukrán munkaerő betelepítésére, egy Kósa által beadott törvény a nyugdíjas szövetkezetekről és egy Kósához közeli céghálózat, amelynek egyik tagja (keleti Szomszédok nyugdíjas Szöv) már az elnevezésében is kiabál arról, mintha ukrán nyugdíjasok betelepítéséről szólna a buli. Megkérdeztem a jogászainkat, hogy vajon a nyugdíjas szövetkezetnek csak magyar állampolgárok lehetnek-e a tagjai. A válasz: NEM… A Kósa által benyújtott, már elfogadott törvény itt olvasható, tehát ukránok is beléphetnek a magyar nyugdíjas szövetkezetekbe.
A Kósa-féle közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknél nincs állampolgársági megkötést , csak annyi van, hogy a tagok legalább kilencven százalékának olyan természetes személynek kell lenni, aki öregségi nyugdíjban részesül, de nem zárja ki semmi, hogy ez a lenti egyezmény alapján járó öregségi nyugdíjra ne vonatkozna;

A dolog annak fényében még aggasztóbb, hogy az ukrán nyugdíjasok magyarországra hozatala jelenleg már tömeges gyakorlat. Az ügy elképesztő háttere: ha egy ukránnak magyar bejelentett lakcíme van (lesz neki, a határ mellett tömegek vannak bejelentve egy-egy ingatlanba), akkor egy több évtizedes szovjet-magyar egyezmény alapján a magyar állam fizeti a nyugdíját, de NEM AZT, AMIT UKRAJNÁBAN KAPNA, hanem azt, ami egy magyar állampolgárnak jár.

Az a cég pedig aki benne van a buliban, kétszeresen versenyelőnyt élvez: a munkavállalónak elég minimalbért fizetni, hiszen a többit fizeti a magyar állam (igy már megéri az ukránnak hozzánk jönni!!!), másrészt óriási járulékkedvezményhez jut, hiszen adózási szempontból igen kedvezőek a feltételek a nyugdíjas szövetkezeteknél. A nyugdíjas tagok foglalkoztatását (amit hivatalosan személyes közreműködésnek hívnak, és nem számít munkaviszonynak, de szervezett munkavégzésnek igen) ugyanis a munkáltatók által egyébként fizetendő szociális hozzájárulási adó (22%), sem pedig szakképzési hozzájárulás (1,5%). És a bérből nem vonnak le nyugdíjjárulékot (10%), sem egészségbiztosítási járulékot(7%), sem munkaerő-piaci járulékot (1,5%), csak szja-t (15 százalék).

S itt kerülhet egy kicsit más megvilágításba a Czeglédy-ügy is, pontosan az időzítés miatt. Nem biztos ugyanis, hogy a politikai lejáratás volt a fő cél, hanem ki kellett vonni azt az embert a forgalomból, aki belelátott a folyamatokba, s aki esetleg a cégeivel versenytárs is lehetett volna a piacon.

Azt sem tartom lehetetlennek, hogy ez a járulékcsökkentési történet uniós foglalkoztatási jogszabályokat is sérthet, illetőleg versenyjogi szempontból is jogsértő lehet. Na persze a magyarországi foglalkoztatóknak nem áll érdekében, hogy szóljanak.
Nem véletlen, hogy sem Tállai, sem Varga nem merte kiadni az adatokat a szociális szövetkezeteket érintő kérdéseinkre. Van mit takargatniuk.