$zociális $zövetkezetek – mire is szövetkeznek?

A szociális szövetkezetek formájában elkövetett sorozatos nagy összegű korábbi csalásokkal már foglalkoztunk, úgy tűnik, részeredményeket érünk el, na meg persze a Mengyiéket leleplező NAV nyomozó hatására is: A héten egy salátatörvényben hozzányúlnak a szociális szövetkezetekhez (ugyanez a törvény pedig – nyilván a Híd a munka világába története miatt – megszünteti a foglalkoztatási szövetkezeteket.)

A 34§ szerint kötelező lesz a szövetkezetben önkormányzatnak, vagy NEMZETISÉGI önkormányzatnak vagy jótékonysági szervezetnek részt venni…a 30. oldalon indokol, azonban hiányos módon: Állítása szerint “sok ellenőrzésnél az derült ki, hogy olyan dologgal foglalkoztak, amihez nem kellene szociális szövetkezet – ezeket mi is szóvá tettük -, kedvencem a Törődés Nimfái szoc. szöv) , azonban okként csak arról ír, hogy így akarhatták igénybe venni a járulékkedvezményeket, arról azonban nem ír, mennyi EU támogatást vettek fel ezek a kamu szervezetek.

Látszólag tehát a kormány reagál a sorozatos nyílt visszaélésekre,

azonban ezzel három nagyon komoly gond van:

1. Egyrészt ha olyan sok a visszaélés, miért fizették ki a több milliárd uniós pénzt pl. az előző korrupcióinfón, vagy az itt alább bemutatott eseteknél. Miért nincsenek tömegesen büntetőeljárások?
2. MINTHA EZ BÁRMIT MEGOLDANA, vajon miért kisebb a korrupcióveszély, ha van benne egy önkormányzat, különösen, ha az mondjuk a roma önkormányzat, vagy egy kamu alapítvány? Semennyivel. Alább bemutatom, hogy Kaszaperen (Simonka György választókerülete) az önkormányzat részvételével ugyanazon a napon és utcában négy különböző “szövetkezetet” hoztak létre biztos, ami biztos alapon.
3. LEHET, HOGY AZ ORÖ-t így akarják pénzhez juttatni??? Az ORÖ-nek 2017 májusában kell visszafizetnie 1,6 Mrd forintot a Híd a munka világába visszaélései miatt, miközben az éves költségvetésük kb. 500 millió és az ideit a jelek szerint már teljes mértékben elverték.
4. INNENTŐL EZ NEM LESZ SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET (rászoruló emberek önsegítő közössége), hanem a helyi polgármesterek játékszere (RÉSZLETES INDOKOKLÁS letölthető itt)

Minden jel arra mutat, hogy a csalásgyár nem leállt az előző uniós kifizetési ciklus 2015-ös lezárásakor, hanem éppenhogy felpörög a biznisz, újból begyújtják a rakétákat. Ráadásul a tömegesen, szervezetten létrehozott alibi cégek nem csak uniós, hanem hazai milliárdokra is pályázhatnak (lásd itt).
Kérdés, hogy ezeknek a szövetkezeteknek az eus pénzekből milyen babér fog teremni, mert az első uniós pályázat eredményei még nem felllelhetőek az adatbázisban, de az alábbi példa mutatja, hogy az önkormányzati tagság korántsem garancia a jóra. 

Az alábbi projektben nem uniós, hanem hazai forrást osztott ki az OFA (Orszáfogos Foglalkoztatási Nkft- (9 mrd) , és azt mutatja, hogy Simonka környezete azonnal rárepült az új szövetkezetekre is.

• http://www.ofa.hu/hu/programs/fokusz-program-fokuszban-az-onkormanyzati-tagsaggal-rendelkezo-szocialis-szovetkezetek-
• http://www.ofa.hu/files/Fokusz/Palyazati_felhivas_utmutato_okt.pdf 9 Mrd

A kifizetések a http://kozpenzpalyazat.gov.hu oldalon találhatóak meg, aki nem hiszi az alábbi adatokat, az ott ellenőrizheti (a keresőben ki kell jelölni, hogy “Pályázat”, majd az intézményhez beírni, hogy OFA, a projektazonosítóhoz pedig azt, hogy fókusz.)

Az alábbi “szociális szövetkezetek” mindegyik nagyjából egy időben, önkormányzati részvétellel alakultak. KIUGRÓ A KASZAPERI PÉLDA, AHOL UGYANAZON A NAPON, UGYANARRA AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ CÍMRE (tulajdoni lap megtekintése) 4 “SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETET” IS LÉTREHOZTAK. (Ha nem a csalás – az újabb és újabb pályázatokon pénzlehívás – lenne a cél, akkor ugye elég lett volna egyetlen szövetkezet…Ráadásul a korábbi alapítású, szintén önkormányzati címre bejelentett kaszaperi szövetkezetek ebben a táblázatban nem szerepelne, de a csatolt táblázatban igen: Kaszaperi Szsz Szent Gellért tér 1. , 2013 Kaszaper Kulturális, Sport, Szsz Szent Gellért tér 1, 2012 CÍMAZONOSSÁG: KASZAPERI IPARIPARK KFt Szent Gellért tér 1 – Aktív Klub Kft. tulajdona, korábban Simonka György tulajdona Szent Gellért tér 1: Kaszaperi Önkormányzat címe. )

[su_document url=”https://korrupcioinfo.hu/wp-content/uploads/2016/11/szövetkezetbiznisz.pdf”]

AZ, HOGY KASZAPEREN UGYANAZON A NAPON, UGYANABBAN A HÁZBAN 4 “SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET” IS ALAKUL, ANNAK CSAK AZ LEHET AZ OKA, HOGY NÉGYSZER AKARJÁK FELVENNI A MILLIÓKAT. Az, hogy most még csak az egyik nyert, nem jelenti azt, hogy a többi nem fog.

A szövetkezetek általában kerek 60 milliót, néha kissé kevesebbet nyertek el

[su_table]

[/su_table]

az összes “szövetkezet a Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet valamelyik fiókjában nyitott számlát.

Az OFA természetesen magára is, illetve a “”szociális szövetkezetek” segítésére is elkölthet 1,3 Mrd-ot(“PiacTárs” Kiemelt projekt a társadalmi vállalkozások ösztönzése a fenntartható és versenyképes szociális gazdaság érdekében) ezt úgy tűnik, nem szétosztja, hanem valamire – oktatások, workshopok – elherdálja majd.

A szociális szövetkezetek továbbra is veszélyeztetik az uniós pénzeket is, ám ennél a pályázatnál a nyertesek listája még nem fellelhető az adatbázisban:
6 Mrd GINOP-5.1.3.-16 Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése

***
Viszont eddigi gyakorlatról néhány csokrot gyűjtöttünk, a mellékelt két táblázat példákat mutat arra, hogy hogyan alakítottak szervezetten, az uniós pénzek és az adókedvezmények lenyúlására szövetkezeteket. Az, hogy ezeket nem követte feljelentések sokasága az a hatóságok szerepét, illetve a politika támogatását feltételezi.

[su_document url=”https://korrupcioinfo.hu/wp-content/uploads/2016/11/szövetkezetbiznisz.pdf”]

[su_document url=”https://korrupcioinfo.hu/wp-content/uploads/2016/11/szociálisszövetkezet.pdf”]

Ez volt pl. a 8 milliárdos kerettel gazdálkodó TÁMOP-2.4.3.D.2-13/1 program, forrásainak hozzávetőleg a 90%-át olyan szövetkezetek vitték el, amelyek 2013-ban, közvetlenül a pályázati anyag benyújtása előtt alakultak. Ezeknek a cégeknek egy jelentős része kisebb-nagyobb hálózatokat alkotva pályázott az uniós pénzekre, ráadásul elég nagy sikerrel.

Az egyik nagyobb hálózatba tehát egy  budapesti könyvelőt kértek fel arra, hogy a folyamatosan alapított szövetkezetik alapító okiratába könyvvizsgálóként felvehessék. Már 2013-ban megkezdték áldásos tevékenységüket ezek a háttéremberek, s az általuk mentoráltak már 2013-ban szép sikereket értek el a szövetkezetenként max. 50 millió forintot elérő támogatások lehívása vonatkozásában. (Táblázatok!) Jellemző ezekre a szövetkezetre, hogy – noha itt alapvetően helyi közösségi szerveződésekről lehetne csak szó – a vezetőség és a felügyelő bizottság tagjai sokszor az ország egymástól nagyon távoli pontjairól származtak, sőt a tagok között rendszeresen előfordulnak olyan személyek, akik zűrös (megszüntetett vagy azelőtt álló) cégek tömkelegét “működtették” már. Az üzlet annyira jól ment, hogy a budapesti könyvelőt újabb szövetkezetek könyvvizsgálójaként feltüntetve 2016-ban is folytatták a szövetkezet (hálózat) építést, ezekkel nyilvánvalóan friss pályázatokon indulnak/indultak.
Az is közös, a budapesti könyvvizsgálót bejelentett társaságokban, hogy kivétel nélkül mindegyik tevékenységi körei között szerepel a munkaerő-kölcsönzés. Ez azért nagyon lényeges, mert a szövetkezeti modell égisze alatt lehetőséget biztosítanak vállalkozásoknak arra, hogy kihasználják a szövetkezeti tagság által kínált adózási előnyöket, amit finoman fogalmazva adóelkerülésnek, durvábban pedig adócsalásnak neveznek. Ezeknek az adóelkerüléseknek a pontos mértékéről azonban a NAV-nak kellene tudnia, illetőleg ezt a kört nekik kellett volna vizsgálniuk ilyen szempontból. A szövetkezetek alapítása mögött azonban jól láthatóan ez volt az egyik fő vezérmotívum, s elképzelhető, hogy az ilyen irányú járulékcsalásokkal még az uniós támogatásokat is meghaladó összegben nyúlhatták le az állami költségvetést.
Annyira jól ment azonban az üzlet, hogy egy könyvvizsgáló nem is volt elég a bizniszhez, ezért 2014 elejétől egy budaörsi könyvelőt is be kellett vonniuk a “szövetkezetesítési bizniszbe”. A két könyvelőt beszervező személyeknek eddig 25 “művük” került elő, de a végét még nem is látni. Az nyilvánvaló, hogy egyik könyvelő sem a saját kontójára tevékenykedik, őket kívülről mozgatják, illetőleg kérték fel őket alapításkori könyvvizsgálónak.
:

1. 2013.05.13-án 5 szociális szövetkezetet alapított egy sátoraljaújhelyi illetőségű társaság, az egyiknek kezdetektől fogva a vezetője Marschalkó István, másik hármat pedig átvett az alapításkori vezetőktől. Az ötödik cég jelenlegi tulajdonosa Marschalkó Beáta, aki 99%-os valószínűséggel Marschalkó Istvánnak a felesége. Az öt cég (szövetkezet) a következő: Lakossági Értékesítési, Hegyközi Karbantartók, Újhely Konfekció, Újhely-Tex, Zempléni Vásárok. Az EU-s pályázatokon egyszerűen nem tudtak veszíteni, mind az öten egyenként a felső határhoz (50 millió forint) közeli összegeket nyertek el. A pályázati szereplésük egyértelműen irányított lehetett, ami azt jelenti, hogy az alább ismertetett kondíciókkal csak úgy nyerhettek, hogy a kiíróknak is benne kellett lenniük a buliban:
Először is a projektek közül három azonos tartalmú, néhány szó kicserélésével ugyanarra adtak be pályázatot. Az összes projekt már a leírása alapján is erősen kamuszagú, hemzsegnek az ilyen pályázatoknál használatos közhelyektől, viszont semmiféle konkrétumot nem tudunk meg arról, hogy milyen módon és milyen háttérrel csökkentenék a hátrányos helyzetű térség munkavállalóinak a gondjait és hogyan tennék fenntarthatóvá a működésüket. Nem tudunk meg semmi közelebbit, sem a szerződési tartalomból, sem a beszámolókból, sem a térképtérre feltett adatokokból, mindenhonnan csak ugyanaz az általánosság köszön vissza. Itt ugye már megállhat az elbírálók felelőssége, hiszen ugyanazt a “projektet”, ugyanarra a térségre vetítve ötször is megkajálták. Ennél azonban többről is szó lehet, ugyanis a pályázatokról szóló döntés, valamint a projekt kezdő- és végelszámolási határideje is megegyezik mind az öt projekt esetében. Ez már semmiképpen sem tekinthető véletlennek, kicsi a valószínűsége, hogy összebeszélés nélkül ez így működött volna.
A legdurvább azonban az egészben a programok 2013.07.01-i kezdési időpontja. Tekintettel arra, hogy a pályázatokról a kiíró csak jóval később, pontosan 2014.03.28-án döntött. Itt tehát az történhetett, hogy az egyik pályázat esetében elírták a dátumot, s az végigpörgött az összes többin. Úgy, hogy sem menet közben, sem a záróbeszámoló elfogadásakor, sem a kifizetéskor nem tűnt fel a pályáztatónak. S még egy érdekesség: bár a pályázatokban az ajánlattevő rendre árbevétel növekedést és fenntarthatóságot ígért, a 2014-2015. évi összteljesítménye e tekintetben rendkívül szerény mértékű az általa felnyalt 244 millió forinthoz képest. (A 15 %-ot sem éri el.) S itt ragadható meg ennek a szélhámosságnak a lényege, hiszen ha csak egy céget alapítanak, akkor csak 50 milliót nyertek volna, öt céggel viszont a nyereményüket is megötszörözték. Persze ehhez nyilvánvalóan belső segítség is szükségeltetett, hiszen a párhuzamosságoknak (dátumok, tartalmak, helyszínek) ki kellett volna ugraniuk.

2. Simonka Györgyék dél-békési szélhámosságai elég sok lábon állnak. A közbeszerzésiről már több alkalommal is beszéltünk, bemutatva azok totális belterjességét. Egy másik biztos oszlop a szociális szövetkezeteken keresztül történő közvetlen EU-s pénzlenyúlás. A tárgyalt TÁMOP-os pályázat keretei között Simonkáék három Pusztaottlakához kötődő szövetkezete (Dél-Békési Humánszolgáltató, Dél-Békési Turisztikai Szolgáltató, Dolgozni Akarók) sem bírt veszíteni. Noha Simonka nem vezetője vagy FB-tagja egyik szövetkezetnek sem, azokhoz ezer szállal kötődik: elsősorban a Paprikakert-TÉSZ tagjain, más üzlettársain és pusztaottlakai szomszédain keresztül. A Dolgozni Akarók szövetkezet szintén az akkori friss pályázati kiíráshoz időzítetten, 2013 júliusában alakult meg, a másik két szövetkezetet pedig még 2010-ben alapították (egyébként ugyanazon a napon). Mint tudjuk, ennek az évnek a tavaszán lett országgyűlési képviselő Simonka György. A pályázatokban turizmusfejlesztést, logisztikai, üzleti és marketing szolgáltatásokat, call-centert, valamint “szociális és kereskedelmi piackutatást” vállaltak a térség termelői számára, “a papír mindent elbír”, és a “hülyeség (na meg a gátlástalanság) nem akadály” alapon. Ilyen korrupt államigazgatási környezetben ezt persze következmények nélkül megtehetik.

3. Ezt a pontot is jellemezhetnénk úgy, hogy a pimaszság nem ismer határokat. A szintén 2013-ban alakult Jobb Élet Szociális Szövetkezet ugyanis 40,5 millió forintot nyert el a környezetszennyezés csökkentésére hulladékgyűjtés keretein belül Várpalota környékén, roma munkavállalók alkalmazásának az ígéretével. Önmagában az ilyen kezdeményezés dicséretes is lenne, ha nem tudnánk azt, hogy ennek a szövetkezetnek a vezetője az a Babai János, aki a 2014-ben alapított nagyon rossz hírű “Híd a munka világába” Foglalkoztatási Szövetkezet vezetője is egyben. (TÁMOP-2.4.3.D.3-13/1 Szociális gazdaság fejlesztése – Foglalkoztatási szövetkezet létrehozásának támogatása. A 2,5 milliárdos pályázat nyertese az Országos Roma Önkormányzat volt.)
A Jobb Élet tényleges tevékenységével, ill. a közpénzek kezelésével kapcsolatban az sem nyugat meg bennünket túlzottan, hogy 158 féle tevékenységet jelentettek be a szövetkezetnél, de az is érdekes, hogy ehhez képest mindössze 360.000,-Ft értékesítési árbevételt hoztak össze 3 év alatt.

4) A közelmúltban a Magyar Narancs is nagy feltáró cikkben foglalkozott egy egri hálózattal, ebből idézünk:
Egy 2013-as kiírás nyerteseinek listáját még hónapokkal ezelőtt böngésztük, amikor Egerben és környékén több olyan szociális szövetkezeteket találtunk, amelyet a pályázati pénzek megjelenése előtt közvetlenül egy jól behatárolható, szinte minden esetben egymással rokoni kapcsolatban lévő kör hozott létre és – bár elég nehézkesen, de – üzemeltet. Négy szövetkezettel közel 165 millió forint uniós forrást nyertek úgy, hogy a pályázatok leadásának ideje szinte napra pontosan megegyezett. A szövetkezetek mögött egy egri testvérpár áll, akik hol ügyvezetők, hol felügyelő bizottsági tagok a szervezetekben, több esetben a feleségeik is valamilyen tisztségviselők. A pályázatban nyertes szövetkezeteikkel kapcsolatban beszédes, hogy a környéken szociális szövetkezeteket működtetők közül sokan nem is hallottak róluk, szinte semmilyen nyomon követhető tevékenységük nincs. Az egyik legrejtélyesebb az a Gyermekek Élelmezéséért és Ifjúság Ellátásáért Felelős Szociális Szövetkezet, amely azért pályázott, hogy több főt is alkalmazhasson, akikkel “élelmiszervizsgálatot és analizálást” végezhetnek majd. Az elnyert 49 millióból – legalábbis papíron – alig több mint 20 milliót költöttek bérköltségre és járulékokra, miközben a projekt- és a pénzügyi vezető közel 6 millió forintot tehetett zsebre. Ugyanez a szociális szövetkezet a Gazdaságfejlesztési Operatív Program forrásaiból közel 10 millió forintot kapott arra, hogy irodahelyiséget és vizsgálólabort vásároljon Egerben. A két belvárosi ingatlant a közelmúltban ellenőriztük, az egyiknél az éppen ott tartózkodó személytől azt a tájékoztatást kaptuk: ő nem tud arról, hogy ott lenne bármilyen szociális szövetkezet, mivel ő csak albérlő. A másiknál a kapucsengőn egy ismerős névvel találkoztunk, ott az ügyvezető feleségének leánykori neve szerepelt, egy hölgy be is jelentkezett, de ő is azt mondta, hogy bérli a lakást. A szövetkezetet a bejegyzett székhelyén is hiába kerestük, a céginformációs rendszerben megjelölt cím alatt egy ügyvédi irodát találtunk. Erre a címre egyébként 42 másik vállalkozást is regisztráltak.