Szemvizsgálat minisztériumi szinten

A Nemzetgazdasági Minisztérium 16 ezer forintért mondta meg, hogy jó-e a szemem. 16 ezret kértek, hogy közérdekű adatkérésemre az alábbi néhány adatot megküldjék. A kérdést pedig azért tettem fel, mert nem hittem a szememnek: Szikszón három, egymás mellett álló – más-más cég tulajdonában lévő – lepusztult üzemi terület bérbeADÁSÁRA kaptak 10-10 milliót. Sajnos a 16000 forint nagy részét ellopták, mert a több kérdésemből csak egyikre válaszoltak úgy-ahogy.

Három -elvileg egymástól független- Kft. ( NABA-TRANSZ, Gazdász K+K, Geier ) EGYAZON NAPON, 2013.11.23-án megvásárolt a Hajdúsági Gabonaipar telephelyének egy-egy területét. EZT MEGELŐZŐEN a három Kft. 2013 FEBRUÁRBAN pályázott, majd 2013-ban NYERT is 10-10 MILLIÓ FORINTOT a terület BÉRBEADÁSÁRA .

Tehát NEM terület vásárlására, bérlésére, hanem bérbeadására.

Mégegyszer: az unió a bérbeadónak fizet plusz 10 milliót…A pénzt GOP-2011-2.1.1/M kódszámú „Mikrovállalkozások fejlesztése” című program keretében nyerték el.

Nem hittem a szememnek, ezért rákérdeztem a minisztériumtól. Ők is érezhették, hogy itt valami nagyon csúnya dolog készült, mivel először elkértek 16000 forintot mert szerintük “az adatigénylése teljesítése az NGM alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. A megállapított költségtérítés a munkaerő-ráfordítással járó költségeket tartalmazza”.

16 ezerért annyit tudtam meg, hogy valóban bérbeadásért kapták a 10-10 milliót. Azonban a többi kérdésemre nem adtak választ, tehát a 16 ezer forintot nagyjából ellopták. Így az alábbi kérdéseim maradnak a nyilvánosság részére, hátha akkor a minisztérium hajlandó válaszolni :

1. A pályázati felhívásban rögzített támogatható tevékenységek köréből mely tevékenység alá sorolható be az említett három projekt, hogy azokat támogatásra érdemesnek találták?
2. Az „üzemeltetés” milyen tevékenységeket takart pontosan?
3. Milyen célokra adták bérbe az ingatlanokat?
4. Milyen technológiai fejlesztéseket, korszerűsítéseket valósított meg ez a három projekt?

A területen egyébként úgy tűnik, hogy SEMMI NEM TÖRTÉNIK. A minisztérium nem árulta el, folyik-e ott bármilyen gazdasági tevékenység. Ottjártunkkor erről nem tudtunk meggyőződni, a három kis táblából kettő egy-egy teljesen használatlan kapun lógott, az egyik -a többi telekrésztől kerítéssel leválasztott- kapun viszont lehet forgalom, egy felújított mérlegházat is láttunk.

Feltételezésünk szerint esetleg gabonaraktározásra és/vagy mérlegelésre használhatják esetleg ezt az üzemrészt, de kérdés, miért kellett ezért helyrajzi számonként 10-10 milliót ajándékozni, külünösen a teljesen üresen álló romos épületekre. Ez a valamikori szikszói malom helye. Ez a létesítmény már évekkel korábban befejezte működését. A cégnyilvántartások szerint a leállított üzem a szikszói Szatev – korábban ATEV tagvállalalt – érdekeltségi körébe került A gödöllői Gazdász K.K kft tulajdonosa a Szatev igazgatója, dr Köles Péter, míg a soltvadkerti Geier Kft. tulajdonosa a Szatev-Aqua ügyvezetője, Battonyai-Fehér Anna. Informátorom szerint egyébként a leállított malomüzem gépei kiszerelés után Romániába kerültek, mivel a Szatev többségi tulajdonosa erdélyi származású Barta nevű egyén. Korábban a Budapest Illatos úti Atev és tagvállalatok zűrös romániai ügyeiről írt terjedelmes cikket a HVG.

Az elképesztő ügy ismét példa arra, mennyire ész nélkül lapátolják ki az európai pénzt svindler vállalkozásoknak -és arra is mennyire arcátlan módon próbálja ezt eltitkolni a minisztérium. A GOP-2011-2.1.1/M kódszámú „Mikrovállalkozások fejlesztése” című program egyébként egy rendkívül fertőzött program volt, nagyon-nagyon sok svindler tudott ebből pl lakásokat vásárolni “telephelynek”. A szikszói ügy azonban kirívóan szemtelenség.